- Aaaahhh! – Corranai felült az ágyban és hatalmasat kiáltott. Az összes sebe be volt kötve. Egy kis házikóba ébredt mely rettentő sötét volt. Egy  nagyon szép sárga ruha volt rajta. Jobb orcáján egy nap volt és ugyan ez a nap ott volt a hasán is. Lassan felkelt és az ajtó felé indult. Mikor kinyitotta csodálatos látvány tárult szeme elé. A fű csoda szép zöld volt a madarak énekeltek a fák virágba borultak és sütött a nap. Corranai kifutott és lehuppant a fűbe. Nevetett mosolygott szóval boldog volt. Hirtelen csend lett. Corranai hallotta hogy megreccsen egy ág a háta mögött. Felkelt és megfordult de lás csodát senki nem volt mögötte.
- Van itt valaki? - kérdezte
- Itt vagyok! - hallott egy ismerős hangot. És ismét megfordult de megint nem talált senkit.
- Ne csináld ezt.Légyszíves! - azzal Corranai visszaült a fűbe.
Hirtelen pont az orra előtt megjelent Inuyasha.
-Szerbusz Inuyasha - mondta Corranai és elpirult
- Milyen más vagy. - szólt Inuyasha - Mitől lett fehér a hajad
- Inuyasha napőr lettem
Inuyasha majdnem hátra esett a meglepetségtől.
- Akkor nálad van....-hebegte
- Igen nálam van a kék égkő
- Oh te jó ég. Oh ők itt a barátaim Karato és Kagome.
Corranai felállt és köszöntöte az akkor érkező lányokat. Amikor megfogta Kagome kezét szuró fájdalmat érzet.
- Te a jövőből jöttél - szólt halkan Corranai
Kagome bólintott hogy úgy van ahogy mondja.
- Oh te jó ég - szólt Karato
Corranai szeme sötét fekete lett és az égre nézzett. Felhők tornyusoltak a nap elé.
- Jönnek! Mentsetek meg! - kiabálta Corranai
- Kik jönnek?
- Az idegenek. - Corranai fekete szemével Inuyasha szemébe nézett és azt mondta - Ellenségem ellensége a barátom
Ekkor Inuyasha a levegőbe emelkedett és hatalmas páncélzat vette körül testét
- Mitr csináltál? - kérdezte Inuyasha
- Majd később most azt nézzük ők mit csinálnak - Corranai az égre mutatott.

FOLYTATJUK